A napi szinten fogyasztott étrendkiegészítő-koktél többet árthat, mint segíthet

Nem tartottam magam nagy étrend-kiegészítő fogyasztónak, aztán körülnéztem a szekrényben.

Anélkül, hogy észrevettem volna, több tasak kreatint, D-vitamint, magnéziumot, kollagént, egy minden az egyben zöld táplálékkiegészítőt, valamint a perimenopauza-hullámok kezelésére szánt tablettát halmoztam fel.

Azt hittem, immunis vagyok a közösségi médiában folyamatosan megjelenő hirdetésekre, de úgy tűnik ez nem így van.

Az olyan megjegyzések, mint például: „El sem hittem, hogy mekkora hatással voltak az érzelmeimre ezek a kiegészítők!" egyértelműen megfogtak, és beférkőztek a (kérdéses mértékben) kollagénnel „felturbózott" bőröm alá.

A Which? fogyasztóvédelmi csoport egy közelmúltbeli felmérése szerint a megkérdezettek 76%-a rendszeresen szed legalább egy étrend-kiegészítőt – ideértve a vitaminokat, ásványi anyagokat, omega–3 zsírsavat, probiotikumokat és gyógynövény-alapú készítményeket. Közel egyötödük naponta négy, vagy annál is több különböző dolgot szed.

Bár az étrend-kiegészítők fontos szerepet játszhatnak a jóllétünk fenntartásában - amennyiben tényleg szükség van rájuk-, egyes szakértők szerint ha nagyon igyekszünk optimalizálni az egészségünket, azzal akár veszélybe is sodorhatjuk azt.

Az nyilatkozták a BBC-nek, hogy egyre több olyan beteggel és ügyféllel találkoznak, akiknél máj-, vese- és gyomor-bélrendszeri problémák léptek fel, amelyek szerintük összefüggnek azzal, hogy az emberek egyre több és egyre különfélébb étrend-kiegészítőket szednek.

Egy táplálkozási szakértő egyenesen úgy vélte, „őrület", hogy mennyi étrend-kiegészítőt használnak az emberek.

„Néhányan már kezdik úgy gondolni, hogy egy tabletta többet számít, mint az étkezés" – mondta. „Ez nem így van."

Amikor Ginger Smith három évvel ezelőtt elkezdett étrend-kiegészítőket szedni, úgy gondolta, azok csak javíthatják az egészségét.

Influenszerként rendszeresen érkeztek a legkülönfélébb, ingyen kapott termékek dobozai seattle-i otthonába. A 30 éves Ginger be is szedte a tablettákat, porokat és géleket, majd online dicsérte azok előnyeit.

„Magas dózisban szedtem C-vitamint, D-vitamint, kurkumát, egy speciális puffadáscsökkentő készítményt, és rendszeresen ittam elektrolitokkal dúsított vizet" – magyarázta Ginger.

Elmondása szerint pár évig egészségesnek és energiával telinek is érezte magát. Nem is sejtette, hogy mindezzel hatalmas terhelésnek teszi ki a veséit.

Miután erős deréktáji fájdalmat tapasztalt, orvoshoz fordult, aki vérképet rendelt. Néhány napon belül közölték vele, hogy ultrahangvizsgálatra van szüksége.

„Egy kicsit aggódtam, de nem számítottam arra, hogy azt mondják, hatalmas vesekövem van. Olyan nagy volt, hogy azt mondták, műtéttel kell eltávolítani."

A vesekő mérete két és három centiméter között volt, és Ginger elmondása szerint a naponta szedett étrend-kiegészítők „koktélja" okozta azt.

„Soha nem gondoltam volna, hogy azzal, hogy megpróbálom javítani az egészségemet, ilyen rossz állapotba kerülök" – mondta. „Szerencsére volt biztosításom".

„Így is 6000 dollárba (kb. 1,9 millió forintba) került – de egyébként 35 000 dollár (11 millió forint) lett volna."

A madridi Hospital Universitario La Paz gasztroenterológusa, Dr. Pedro de Maria Pallares szerint egyre több páciens jelentkezik nála gyógynövény-alapú étrend-kiegészítők okozta májproblémákkal.

„Megkérdezzük a beteget, hogy szed-e gyógyszert. A válasz nem.

„Ezután kizárásos alapon haladunk. Amikor mindent kizártunk, újra rákérdezünk, mire azt mondják: 'Ja, egyébként többféle étrend-kiegészítőt szedek.'"

Az Egyesült Államokban végzett kutatások szerint a gyógyszerek okozta májkárosodás eseteinek 20%-át gyógynövény- és étrend-kiegészítők kombinációja okozza.

Az A-vitamin, a glutamin, az ashwagandha és a zöldtea-kivonat különösen mérgezőek a májra.

A máj képes regenerálódni, de ezek tartós használata krónikus betegségeket okozhat.

A British Liver Trust szerint, bár az Egyesült Királyságban kevés adat áll rendelkezésre, figyelik a májkárosodási eseteket a túlzott étrend-kiegészítő-fogyasztás miatt, és arra kérik az embereket, hogy mérlegeljék, „a lehetséges előnyök felülmúlják-e az esetleges kockázatokat".

„Az étrend-kiegészítők rendkívül pozitív változást hozhatnak az jólétben" – állította Dr. Karan Rajan, a brit egészségügyi szolgálat (NHS) egykori sebésze, aki egészséggel és tudománnyal foglalkozó tartalmakat készít a közösségi médiában. „De minden étrend-kiegészítőt szkepticizmussal kell kezelni, amíg az ellenkezője be nem bizonyosodik."

Rajan elmondása szerint az utóbbi időben nyitottabbá vált az étrend-kiegészítőkkel kapcsolatban – olyannyira, hogy saját rostkiegészítő márkát is indított –, és úgy véli, megfelelő használat mellett megvan a helyük az emberek étrendjében.

„Láttam, hogy egyre több bizonyíték gyűlik össze a különböző étrend-kiegészítők kapcsán" – mondta. „Tudjuk, hogy a talaj már nem olyan tápanyagdús, mint évtizedekkel ezelőtt – így egy 1950-es évekbeli sárgarépa jóval több tápanyagot tartalmazott, mint egy 2026-os."

Rajan D-vitamint, prebiotikumot, fehérjét, rostot és kreatint szed – amit „kiegészítőcsomagnak" nevez –, hogy azokra a területekre hasson, ahol hiány alakulhat ki nála.

Azt mondta, számára ez az kombináció működik, de a különböző étrend-kiegészítők keverése kockázatokkal jár, és a háziorvosok egyre gyakrabban találkoznak olyan páciensekkel, akik többféle kiegészítőt szednek, és tanácsot kérnek arról, melyikeket válasszák.

„Előfordulhat, hogy a betegek nem veszik észre, hogy ismételten ugyanazokat az összetevőket szedik, túllépik az ajánlott mennyiséget, vagy olyan termékeket fogyasztanak, amelyek kölcsönhatásba léphetnek a felírt gyógyszerekkel" – mondta Victoria Tzortziou Brown professzor, a Royal College of GPs (Háziorvosok Királyi Egyesülete) elnöke. „A több nem mindig jobb."

Például egy multivitamin és egy B6-vitamin-kiegészítő együttes szedése kettős dózist eredményezhet – a B6-vitamin tartósan túlzott bevitele pedig idegkárosodáshoz vezethet.

A vas, kalcium és magnézium együttes szedése csökkentheti a felszívódás mértékét.

Egyes vitaminok, például az A-, D-, E- és K-vitamin zsírban oldódnak, így a szervezet hosszabb ideig tárolja őket, ezért nem feltétlenül szükséges napi szinten szedni őket.

„A közösségi média meggyőzi az embereket arról, hogy szükségük van ezekre az étrend-kiegészítőkre ahhoz, hogy egészségesek legyenek" – mondta az Egyesült Királyságban dolgozó táplálkozási szakértő, Kristen Stavridis, aki úgy érzi, véleménye vesztésre áll ebben a témában „pedig ez legtöbbször egyszerűen nem igaz."

Egy alapjában véve egészséges felnőtt számára kiegyensúlyozott étrendet javasol, télen D-vitamin-kiegészítéssel, és szükség esetén esetleg multivitaminnal és halolajjal.

Egyes nőknek – akiknél nagyobb a vashiány kockázata – segíthetnek a kiegészítők, de ezeket csak rövid ideig szabad szedni, amíg a szintjük helyre nem áll.

Stavridis legfőbb üzenete az, hogy az étkezésre kell fókuszálni, és ha valaki úgy gondolja, hogy egy bizonyos tápanyagból hiányt szenved, forduljon orvoshoz, mert nem szabad arra hagyatkozni, hogy egy étrend-kiegészítő majd megoldja a problémát.

Ellenőrizni kell a címkén feltüntetett ajánlott napi beviteli mennyiséget – tette hozzá –, és azt is, hogy a kiegészítők nem lépnek-e kölcsönhatásba felírt gyógyszerekkel.

Gingernek több hónapra volt szüksége, hogy felépüljön a vesekőeltávolító-műtétből. Most ismét egészségesnek érzi magát, és újra tud dolgozni.

„Az a vicces" – mondta –, „hogy most ugyanolyan energikusnak és egészségesnek érzem magam, mint amikor azt a sok különféle étrend-kiegészítőt szedtem.

„Már csak napi egy multivitamint szedek – és remélhetőleg ez elegendő."

Ezt a cikket újságíróink írták és lektorálták, a fordításhoz mesterséges intelligencia által támogatott eszközök segítségét használták, egy kísérleti projekt részeként.

Szerkesztette: Paulikovics Zsófia