Kémek, besúgók és titkosrendőrség: Magyarország szembenéz kommunista múltjával
- Szerző, Henry Ridgwell
- Pozíció, BBC News
- Szerző, Kárász Palkó
- Pozíció, BBC News Magyarul
- Publikálva
Magyarország teljes állambiztonsági iratanyagát közzéteszi az interneten, ami feltárhatja, kik figyelték meg szomszédaikat, kollégáikat, barátaikat és rokonaikat a kommunista uralom 1989-ig tartó négy évtizede alatt.
A kormány szerint ez létfontosságú lépés Magyarország demokratikus átalakulásának útján.
Egyesek számára régóta várt lehetőséget kínál arra, hogy magyarázatot keressenek a kommunista állam és annak kiterjedt besúgóhálózata által okozott eseményekre: letartóztatásokra, kihallgatásokra és eltűnésekre.
Mások számára azonban fájdalmas titkokat tárhat fel, amelyek évtizedeken át rejtve maradtak.

Kép forrás, AFP via Getty Images
Informátorok és kémek
Az 1980-as években ellenzéki aktivistaként Magyar Bálint tudta, hogy szoros megfigyelés alatt áll.
Sikerült hozzájutnia azoknak a titkos információknak néhány töredékéhez, amelyeket az állam gyűjtött róla. Ezek között van egy besúgói jelentés is egy 1987-ben pedagógusoknak tartott előadásáról, amely szerint Magyar „Közölte, hogy hamarosan rendszerváltozás lesz nálunk, s ezt követően várható 1956 'helyes' értékelése."

Negyven évvel később Magyar derűsen emlékszik vissza a történtekre.
„Nem is emlékeztem rá, hogy már ilyen korán beszéltem a rendszerváltás lehetőségéről" – mondta.
„Maga az egész gépezet és annak a működése az nem lett nyilvános. Talán most az iratoknak a nyilvánossá, teljes nyilvánossá tételével magára az egész mechanizmusra nagyobb rálátása lesz mindenkinek" – magyarázta a BBC-nek.
Magyar nem tudja, ki volt az, aki róla jelentett, és az ellene folytatott megfigyelési nyomozás részleteit sem ismeri.
De ez hamarosan megváltozhat.

Az 1956-os forradalom évfordulója
Az iratok első csoportját november 4-én, szerdán teszik közzé az interneten, az 1956-os forradalom brutális szovjet leverésének 70. évfordulóján.
A forradalom vezetőit és résztvevőinek százait bebörtönözték és kivégezték az ezt követő években.
A magyar állam kiterjedt megfigyelési rendszert épített ki. A lakosság köréből toboroztak együttműködőket, hogy saját környezetükről jelentsenek, erre gyakran zsarolással vagy megvesztegetéssel vették rá őket.
Az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának vezetője, Cseh Gergő Bendegúz szerint az iratok 50-60 ezer együttműködő nevét tartalmazzák.
„Ami nálunk van beszervezési dosszié, vagy ügynökakta, azokat is beszkenneljük és közzétesszük. Tehát látszani fog, legalábbis ami irat megmaradt abból, nemcsak az, hogy valaki be volt szervezve, hanem az is, hogy milyen alapon, hogyan történt a beszervezése, mivel zsarolták meg, hogyan dolgozott" – mondta Cseh.

Kép forrás, Getty Images
Együttműködők megnevezése
Nem mindenki tekint pozitívan a fejleményekre.
Müller Péter Iván, művésznevén „Sziámi", az 1980-as évek lázadó magyar underground rockszínterének meghatározó alakja volt. A tömegben szinte mindig jelen voltak besúgók, akik figyelemmel kísérték az eseményeket.
„Följelentenek, elvisznek a rendőrségre, ez így visszatérő dolog volt" – idézte fel.
Müller éveken át harcolt a kommunista rendszer ellen. Ennek ellenére ma is fenntartásokkal viszonyul ahhoz, hogy nyilvánosságra hozzák azoknak a személyazonosságát, akik másokról jelentettek.
„Hogy szüksége volna a társadalomnak egy ilyen megtisztulásra, egy katarzisra ennyi idő után, hogy elő kell-e venni az embereket, megalázni, megszégyeníteni, megbüntetni őket, miközben már vagy meghaltak, vagy máshol tartanak, nincs maradéktalan jó érzésem ettől" – mondta.

Kép forrás, Reuters
Demokratikus átalakulás
Az ügynökakták nyilvánosságáról szóló törvényt szeptemberben fogadták el.
Miután áprilisban elsöprő választási győzelmet aratott Orbán Viktor felett, Magyar Péter miniszterelnök ígéretet tett arra, hogy a meglévő iratokat nyilvánossá és kutathatóvá teszik.
Egyes országok, köztük Lengyelország és Németország, a kommunizmus bukása után jóval gyorsabban megnyitották archívumaikat. Ugyanakkor nem minden iratot digitalizáltak, és a kutatás gyakran csak a saját vagy családi iratokra korlátozódik.
Magyarországon az online archívum lehetővé teszi majd, hogy bárki szabadon, korlátozások nélkül kereshessen az anyagokban.

Kép forrás, EPA/Shutterstock
Történelmi megbékélés
Magyar Bálint, a demokratikus ellenzék egykori aktivistája szerint az ügynökakták nyilvánosságra hozatala túl későn történik ahhoz, hogy valódi felelősségre vonást eredményezzen.
„Itt már nem annyira az a kérdés, hogy kit kelljen elszámoltatni és kit lehessen elszámoltatni, hiszen ez a generáció ennek a nagy része már nem él, másik része pedig az aktív életkorából kikerült" – összegezte.
Magyar az 1989-es kommunista rendszer bukása után országgyűlési képviselő, majd miniszter lett. Jelenleg a budapesti Közép-európai Egyetem (CEU) Demokrácia Intézetének vezető kutatója, valamint a posztkommunista kormányzati rendszerek szakértője.
Számára az ügy jelentősége túlmutat az egyének felelősségre vonásán.
„Egy nemzetnek nem lehet hazugságban élni folyamatosan, és nem szembenézni valamilyen módon a saját múltjával, és [az ügynökakták nyilvánosságra hozatala] ezt mindenképpen szolgálná, hogy ez megtörténjen" – vélte.
Magyarország hamarosan sokkal többet tud majd meg erről a homályos múltról.
A kezdeményezés támogatói szerint ez nagy lépés a történelmi megbékélés felé vezető úton. Mások számára azonban fájdalmas lesz szembesülni az iratokban feltárt titkokkal.
Ezt a cikket újságíróink írták és lektorálták, a fordításhoz mesterséges intelligencia által támogatott eszközök segítségét használták, egy kísérleti projekt részeként.
Szerkesztette: Kárász Palkó





