Ennek a nőnek csak négy óra alvás kell

Három nézetből látható illusztráció, amelyen egy személy az ágy szélén ül, fejét az egyik kezébe támasztja; a második nézetben mindkét karját a feje fölé nyújtja, a harmadikban pedig egy élénksárga ajtón sétál át.
Képaláírás, Vannak, akik valóban jól működnek rendkívül kevés alvással. De nehéz megmondani, kik tartoznak közéjük
Publikálva

Amióta az eszét tudja, Aimee Pugh Bernardnak nincs szüksége sok alvásra. Általában este 10 óra körül fekszik le, és reggel fél 5 körül ébred.

„Teljesen ébren vagyok. Nem tudok az ágyban maradni" – magyarázta.

Bernard, a Coloradoi Egyetem immunológus professzora néha nem tud azonnal elaludni. Ilyenkor mindössze öt órát alszik.

Másnap mégis frissnek érzi magát. Megsétáltatja a kutyáját, végigcsinál egy egyórás edzést, amely alatt alaposan megizzad, és 8 óra előtt már másfél órát dolgozik. Barátai csodálkozva nézik, mennyi mindent képes elvégezni ilyen kevés alvással. A családjában azonban ez természetes: az édesapja és a testvére is ilyen.

Míg a legtöbb felnőttnek hét-kilenc óra alvásra van szüksége, Bernard azon képessége, hogy jóval kevesebb alvással is kiválóan működik, genetikai eredetűnek tűnik. A kutatók egyre több olyan ritka mutációt és gyakori genetikai változatot tárnak fel, amelyek segíthetnek megmagyarázni, miért képes néhány ember tökéletesen jól működni nagyon kevés alvással is. Ez új ismereteket nyújt az alvásról és az egészségről.

Az első jelek

2019-ben Aimee Pugh Bernard genetikai magyarázatot talált arra, hogy miért képes normálisan működni kevés alvással is. A University of California, San Francisco (UCSF) kutatói azonosítottak egy ritka, öröklődő állapotot, az úgynevezett természetes rövid alvást (FNSS), amely olyan mutációkhoz kapcsolódik, amelyek lehetővé teszik, hogy az érintettek normálisan működjenek akár négy óra alvással is. Kiderült, hogy Bernard hordozza az egyik ilyen mutációt.

Az FNSS egyik legnagyobb rejtélye, hogy azok, akik rendelkeznek vele, láthatóan „jól vannak" ilyen kevés alvás mellett is, mondja a kutatócsoport vezetője, Ying-Hui Fu molekuláris biológus. Hogy ennek pontosan mi az oka, azt a kutatók még vizsgálják.

Egereken végzett kutatások összefüggésbe hozták ezeket a mutációkat a jobb emlékezőképességgel és az Alzheimer-kórhoz hasonló betegségek alacsonyabb kockázatával. Egy emberi ikerpárokat vizsgáló tanulmány pedig azt találta, hogy az FNSS-mutációt hordozó testvér kevesebbet aludt, tartós ébrenlét során jobban teljesített, és közel ugyanannyi mélyalvást ért el, annak ellenére, hogy összességében kevesebb időt töltött alvással.

Gyógyszeripari remények

A kutatások ugyanakkor tovább folynak ezen a területen, és Fu szerint kulcsfontosságúak.

Az elmúlt években egyre nagyobb érdeklődés övezi, miként lehetne az ezekről a genetikai variációkról szerzett ismereteinket az emberek javára fordítani. A gyógyszeriparban abban reménykednek, hogy a rövid alvók vizsgálatából származó felfedezések egy nap hozzájárulhatnak az alvászavarok kezelésére szolgáló gyógyszerek kifejlesztéséhez, vagy például ahhoz, hogy a katonák kevesebb alvással is képesek legyenek teljesíteni feladataikat.

Ehhez a kutatóknak nemcsak azt kell pontosan megérteniük, hogy ezek a genetikai variánsok valóban megvédik-e a rövid alvókat a negatív következményektől, hanem azt is, hogy ezt pontosan milyen mechanizmusok révén teszik.

„Meg kell érteni, hogyan működik" – mondta Fu. „Nem lenne jó kevesebbet aludni, aztán 10, öt vagy 20 év múlva Alzheimer-kórban, Parkinson-kórban vagy rákban szenvedni."

Thomas Edison fekete-fehér képe sötét öltönyben és csokornyakkendőben. Egy korai gramofon mellett ül, és a gramofon fogantyúját fogja.
Képaláírás, Thomas Edison, a villanykörte egyik feltalálója azt mondta, hogy soha nem aludt négy óránál többet

A kutatók becslése szerint az alvásidőnk 30-65%-át genetikai tényezők befolyásolják, és a tudósok már több száz olyan genetikai változatot azonosítottak, amelyek kapcsolatban állnak az alvás hosszával. A legtöbb ember esetében azonban ezek a gyakori genetikai eltérések csak mérsékelt különbségeket magyaráznak, jellemzően nagyjából napi 20 perccel több vagy kevesebb alvást.

Egyes bizonyítékok arra utalnak, hogy ezek a genetikai változatok azt is befolyásolhatják, mennyire képes valaki megbirkózni az alváshiánnyal. Bipoláris zavarral élő nők körében végzett kutatás szerint azoknál, akik genetikai adottságaik alapján hajlamosabbak a kevesebb alvásra, körülbelül feleakkora volt a szülés utáni pszichózis kialakulásának kockázata, és a gyermek születése után ritkábban küzdöttek álmatlansággal.

A rövidebb alvásra való genetikai hajlam azonban nem feltétlenül jelent előnyt. Nagyobb népességvizsgálatok szerint egyes, rövid alvással összefüggő genetikai változatok összefüggésbe hozhatók az álmatlanság, a kimerültség, az ADHD, a depressziós tünetek és a 2-es típusú cukorbetegség nagyobb kockázatával. A kutatók hangsúlyozzák, hogy ez nem bizonyítja, hogy a rövid alvás okozza ezeket az állapotokat, ugyanakkor arra utal, hogy a kevesebb alvásra való genetikai hajlam önmagában nem védő tényező, és egészségügyi kockázatokkal is járhat.

A jó közérzet illúziója

Egy vállig érő hajú nő csukott szemmel ül egy laptop mögött, és egy bögréből iszik. Szabad kezével „oké” gesztust mutat.
Képaláírás, Ha valaki jól érzi magát egy rövid éjszaka után, az nem feltétlenül jelenti azt, hogy a gondolkodása vagy a teljesítménye nem romlott

Sokan, akik úgy vélik, hogy kevés alvással is jól működnek, valójában túlbecsülhetik az alkalmazkodóképességüket. Egy kutatás szerint azok, akik éjszakánként csak négy vagy hat órát aludtak, fokozatosan egyre rosszabbul teljesítettek a kognitív feladatokban, annak ellenére, hogy saját bevallásuk szerint csak kissé érezték magukat fáradtabbnak. A kutatók szerint az alváshiány ronthatja a teljesítményt, miközben nehezebb maga a felismerés is, hogy a teljesítmény romlott.

A tudósok remélik, hogy a genetikai kutatások idővel segítenek azonosítani, kik azok, akik valóban képesek kevesebb alvással is jól működni, és kik azok, akik csak azt hiszik magukról. Az olyan emberek számára, mint Aimee Pugh Bernard, akinél a családi eredetű természetes rövid alvással összefüggésbe hozott ritka genetikai mutációt azonosítottak, ezek az eredmények már most is megnyugtatóak. Ahelyett, hogy attól tartana, túlterhelt vagy képtelen kikapcsolódni, ma már tudja, hogy alvási mintázata nagyrészt genetikai eredetű, és megtanulta elfogadni azt.

Ezt a cikket újságíróink írták és lektorálták, a fordításhoz mesterséges intelligencia által támogatott eszközök segítségét használták, egy kísérleti projekt részeként.

Szerkesztette: Kárász Palkó