Öt uniós ország jelentett be bevándorlóknak fenntartott kitoloncolási központot Ruandában

Kép forrás, Reuters
- Szerző, Olivia Ireland
- Szerző, Bethany Bell
- , Bécs
- Publikálva
Öt európai uniós ország nyit kitoloncolási központot jövőre Ruandában, egy olyan szélesebb körű törekvés részeként, amelynek célja a kitoloncolások számának növelése.
Németország, Dánia, Ausztria, Görögország és Hollandia várhatóan egy olyan „visszatérési központot" nyit, amely 2027-től készen áll majd az átadott személyek fogadására, jelentette be a holland és a dán kormány közleményekben.
Az országok közlése szerint a program azokra a bevándorlókra vonatkozik majd, akik jogellenesen tartózkodnak területükön, és kitoloncolás alá esnek. A holland kormány hozzátette, hogy alternatívát kínál majd azokban az esetekben, amikor a kitoloncolandó személyeket nem lehet visszaküldeni a származási országukba.
Az érintettek vagy beilleszkedhetnek a ruandai társadalomba, vagy visszatérhetnek hazájukba, közölték az országok.
A program azokra az emberekre vonatkozik majd, akik kimerítették a jogi lehetőségeiket arra, hogy az öt ország valamelyikében maradhassanak. Ez eltér a korábban elvetett brit megállapodástól, amely azt irányozta elő, hogy az embereket Ruandába küldik menedékkérelmük elbírálására.
A jogi kifogások miatt az Egyesült Királyság terve soha nem valósult meg, és azt végül a 2024-ben hivatalba lépő Munkáspárti kormány vetette el.
A Downing Street azonban nem zárta ki, hogy az Egyesült Királyság csatlakozzon a programhoz, és közölte, hogy „érdeklődéssel" figyelik annak alakulását.
Pedro Sánchez spanyol miniszterelnök az AFP hírügynökség szerint azt mondta, hogy a ruandai központ megnyitására vonatkozó tervnek nincs „jövője vagy embersége".
„Nem látok ebben sem jövőt, sem emberséget. Ez nem a megoldás", mondta Sánchez a Telecinco spanyol műsorszolgáltatónak az AFP beszámolója szerint.
Az öt ország szerint a bevándorlók külföldre küldésére vonatkozó terv összhangban van az uniós és a nemzetközi joggal, emberi jogi szervezetek szerint azonban sértheti a migránsok jogait.
A megállapodás egy közelmúltbeli uniós reformot követ, amely lehetővé tette ilyen központok létrehozását az EU-n kívül.
A hétfői bécsi közös sajtótájékoztatón Christian Stocker osztrák kancellár azt mondta, hogy az öt ország célja az európai menekültügyi rendszerek tehermentesítése, valamint annak megakadályozása, hogy embercsempészek veszélyes, sokszor tragédiába torkolló tengeri utakat szervezzenek a Földközi-tengeren át.
A holland kormány írásos közleményében közölte, hogy a megállapodás első szakaszában „csak egyedülálló férfiakat" küldenek vissza, hozzátéve, hogy Hollandia esetében a hangsúly „azokon a személyeken lesz, akik olyan származási országokból érkeznek, amelyek ugyanabban a régióban találhatók, mint Ruanda".
Ruandában az érkezők beilleszkedhetnek a társadalomba, ami azt jelenti, hogy tartózkodási jogot kapnak, valamint hozzáférést az oktatáshoz, az egészségügyhöz, a munkaerőpiachoz és a jogrendszerhez.
Mivel több uniós országban közelednek a választások, a kormányokra egyre nagyobb nyomás nehezedik annak bizonyítására, hogy képesek ellenőrzés alatt tartani a bevándorlást.
A biztonsággal kapcsolatos aggodalmak, a nehéz gazdasági helyzet és a kormánypártokkal szembeni kiábrándultság egyaránt fontos szerepet játszottak abban, hogyan viszonyulnak az emberek azokhoz, akik elhagyják hazájukat.
A Human Rights Watch vezető afrikai kutatója, Clementine de Montjoye szerint Ruanda kiválasztása aggodalomra ad okot, mivel az országnak „jól dokumentált múltja van a másként gondolkodók elnyomása, az önkényes fogva tartás, a fogvatartottakkal szembeni rossz bánásmód", valamint a szomszédos Kongói Demokratikus Köztársaságban működő fegyveres lázadók támogatása terén.
Ezt a cikket újságíróink írták és lektorálták, a fordításhoz mesterséges intelligencia által támogatott eszközök segítségét használták, egy kísérleti projekt részeként.
Szerkesztette: Sebestyén Roland




