Szabotázs miatt volt tűz egy Starlink-állomáson Lengyelország szerint, Dánia pedig növekvő orosz fenyegetésre figyelmeztet

„Szándékos szabotázscselekménynek” nevezte a közép-lengyelországi Starlink-műholdállomáson történt tüzet egy kormánytag.

Krzysztof Gawkowski lengyel miniszterelnök-helyettes azt nyilatkozta, hogy a Mazóviai vajdaságban történt tüzet „szándékosan azért okozták, hogy működésképtelenné tegyék az állomást... megzavarva az internet-hozzáférést különböző intézmények, köztük az ukrán hadsereg számára”.

A lengyel közszolgálati TVP Info-nak elmondta, hogy a nyomozás folyamatban van, de „sok jel utal arra”, hogy a támadás beleillik az „új orosz támadási doktrínába”.

A Kreml nem kommentálta az ügyet.

Eközben a dán hírszerző szolgálat új fenyegetettségi értékelésében azt írta, hogy Oroszország várhatóan a következő hónapokban fokozni fogja a hibrid hadviselést.

Mi történt a lengyel Starlink-állomáson?

Gawkowski szerint a lengyelországi Starlink-állomáson történt tűz, amely az ukrán hadsereg internet-hozzáférését biztosítja, valószínűleg a „hibrid hadviselés eleme” volt.

A tűz szerda este ütött ki a Varsótól délre fekvő Wola Krobowska falu közelében található állomáson.

Az előzetes vizsgálat szerint az állomás áramellátását biztosító kapcsolóberendezést szándékosan is felgyújthatták, de a tüzet akár rövidzárlat is okozhatta.

Gawkowski elmondta, hogy az állomást, amely Lengyelországon keresztül teszi lehetővé az internet-hozzáférést Ukrajna számára, az Exatel, egy állami tulajdonú távközlési vállalat üzemelteti.

A Starlink, amely Elon Musk tulajdonában van, ilyen földi állomásokon keresztül kapcsolódik az alacsony Föld körüli pályán keringő műholdjaihoz, hogy szélessávú internet-szolgáltatást nyújtson. A lengyelországi állomás, valamint a litvániai Kaunasban működő földi állomás Közép- és Kelet-Európa, köztük Ukrajna internetkapcsolatának biztosításában játszik szerepet.

A helyszínre riasztott tűzoltóknak egyetlen tömlővel sikerült eloltaniuk a tüzet. Gawkowski elmondta, hogy a telep az incidens ellenére is működőképes.

„Eddig nem érkezett jelentés olyan súlyos incidensről, amely az infrastruktúra bármely elemének működését veszélyeztette volna.” – tette hozzá.

Folyamatban van a nyomozás

Gawkowski elmondta, hogy a Belbiztonsági Ügynökség a helyszínen vizsgálja az esetet.

„Néha nem is gondolunk bele, hogy egy ilyen távközlési átjátszóállomás alapvetően azt határozza meg, hogy Lengyelország, Európa egyes részei, illetve Ukrajna rendelkeznek-e internetkapcsolattal” – mutatott rá.

„Nem tankok vagy repülőgépek jönnek majd, hanem olyan támadásokra kell számítani, amelyek megbénítják az internetet, és lehetetlenné teszik a víz-, gáz- vagy áramszolgáltatáshoz való hozzáférést” – hangsúlyozta a lengyel miniszterelnök-helyettes.

Donald Tusk lengyel miniszterelnök csütörtökön, a bolgár miniszterelnökkel tartott sajtótájékoztatón újságírói kérdésre elmondta, nem szeret „valamit teljes bizonyosság nélkül baleset helyett szabotázsnak titulálni, de a helyzet nem fest jól”.

Szerdán Lengyelország azt is közölte, hogy egy orosz katonai helikopter rövid időre megsértette a légterét, ami riasztotta a légierőt.

Egyre több a hibrid támadásra utaló incidens

Az európai országok, köztük Lengyelország is, úgy vélik, hogy Moszkva áll az ellenük irányuló egyre növekvő számú hibrid támadás mögött, amelyek célja, hogy a közvéleményt Ukrajna további támogatása ellen fordítsák.

Ezek a támadások a lengyelek és ukránok közötti feszültség szítását célzó emlékműrongálástól a dróngyárak elleni gyújtogatásokon át egészen addig terjednek, hogy tavaly szeptemberben több orosz drón is lengyel területen ért földet.

Az orosz szolgálatok gyakran megbízottakat alkalmaznak, sokszor harmadik országok állampolgárait, akiket kriptovalutában fizetnek, hogy elkerüljék a közvetlen érintettség látszatát.

Júliusban egy felfegyverzett orosz rakéta csapódott egy kelet-lengyelországi mezőre, szerdán pedig egy orosz katonai helikopter rövid időre megsértette Lengyelország légterét.

A dán hírszerző szolgálat szerint továbbra is „rendkívül valószínűtlen", hogy támadás érje az országot, ugyanakkor figyelmeztetett, hogy „alacsony, de növekvő a kockázata" annak, hogy Oroszország korlátozott katonai támadást indít valamely NATO-tagállam ellen.

Az elmúlt hetekben számos európai NATO-tagország állította azt, hogy Oroszország támadásokat készíthet elő, hogy próbára tegye az Ukrajna iránti elkötelezettségét. Ezt Moszkva tagadja.

A hónap elején Németország Oroszországot tette felelőssé a Lipcse/Halle repülőtér elleni dróntámadási kísérletért, míg Franciaország elrendelte a tervek kidolgozását a kritikus infrastruktúra és a védelmi ipari védelmére.

Oroszország azt állítja, hogy nem tervezi a NATO-országok megtámadását

Vlagyimir Putyin orosz elnök többször is kijelentette, hogy Moszkva nem tervezi a NATO-tagállamok megtámadását.

Szergej Lavrov orosz külügyminiszter a hónap elején azt nyilatkozta, hogy Európa beszél a háborúra való felkészülésről, hozzátéve: „Ha Európa megtámadja Oroszországot, az egy teljesen más háború lesz [mint az ukrajnai], és nagyon rövid lesz.”

Oroszország 2022-ben teljes körű inváziót indított Ukrajna ellen, és Moszkva jelenleg Ukrajna területének mintegy 20%-át ellenőrzi, beleértve a 2014-ben annektált Krím-félszigetet is.

Az orosz légi támadások Ukrajna ellen az utóbbi hónapokban pusztítóbbak lettek az új, sugárhajtású drónok miatt, amelyeket nehezebb lelőni.

Csütörtökre virradó éjszaka hatan meghaltak és tizenketten megsebesültek a harkivi területet ért orosz légicsapásban, további két ember pedig Kijevben vesztette életét.

Lavrov szerdán az ENSZ Biztonsági Tanácsa előtt kijelentette, hogy nem lesz szünet a háborúban.

Ezt a cikket újságíróink írták és lektorálták, a fordításhoz mesterséges intelligencia által támogatott eszközök segítségét használták, egy kísérleti projekt részeként.

Szerkesztette: Kárász Palkó