Putyin újabb követelésekkel állt elő az ukrajnai békével kapcsolatban

Kép forrás, EPA
- Szerző, Steve Rosenberg
- Pozíció, Oroszország szerkesztő
- , Moszkva
- Publikálva
Vlagyimir Putyin orosz elnök azt mondta, „örök békét" kíván Ukrajnának.
Ugyanarról az orosz elnökről van szó, aki közel öt évvel ezelőtt elrendelte Oroszország szomszédjának teljes körű megszállását, és továbbra is elutasítja az átfogó tűzszünet gondolatát.
És hogy mi Moszkva szerint a béke előfeltétele?
A Kreml a Steve Witkoff és Jared Kushner amerikai küldöttekkel folytatott tárgyalások után így fogalmazott: „A megoszthatatlan biztonság és béke új, hosszú távú architektúrája."
A Kreml nyelvezetéről lefordítva ez azt jelenti, hogy Moszkva úgy akarja átalakítani Európa biztonsági rendszerét, hogy az Oroszországnak kedvezzen.
Amit Oroszország szorgalmaz, az az európai biztonsági rendszer legnagyobb átalakítása lehet a hidegháború vége óta.
A Kreml ismét napirendre tűzte a 2021 decemberében előterjesztett vitatott javaslatát, az Egyesült Államoknak és a NATO-nak szánt „szerződéstervezeteket".
Ezek nemcsak a szövetség keleti bővítését fékeznék azzal, hogy Moszkvának kikezdhetetlen garanciákat adnak, például arra, hogy Ukrajna és Grúzia soha nem csatlakozhat a NATO-hoz, hanem visszaszorítanák a NATO katonai infrastruktúráját azokból a közép- és kelet-európai országokból is, amelyek a Szovjetunió felbomlását követően váltak NATO-tagokká.
A nyugati vezetők ezeket a követeléseket elfogadhatatlan orosz ultimátumnak titulálták, és elutasították. Két hónappal később Moszkva megindította teljes körű invázióját Ukrajna ellen.
A „szerződéstervezeteket" félretették. Most előkerültek a geopolitikai irattárból, és a Kreml ismét idéz belőlük.
Ráadásul Jurij Usakov, Putyin külpolitikai tanácsadója arra utalt, hogy Moszkva hamarosan „bizonyos új szempontokkal" egészíti ki követeléseinek listáját, tekintettel a nyugat azon erőfeszítéseire, hogy „stratégiai vereséget mérjen Oroszországra".
Ez természetesen nem jelenti azt, hogy a nyugati kormányok el fogják fogadni ezeket.
Moszkva azonban győzelemként értékeli, hogy az Ukrajnáról szóló tárgyalásokon immár az európai biztonság kérdése is napirendre került.
„2021 decemberében Oroszország aktívan javasolta, hogy a NATO gondolja újra az európai biztonsági rendszert" – írta a Komszomolszkaja Pravda című lap a hét elején.
„Javaslatainkat szinte kinevették."
„Miután azzal, hogy rákényszerítettük a nyugatot a biztonság kérdésének átgondolására, már elértünk egy győzelmet, diplomatáinknak egy másodikat is el kell érniük azzal, hogy rábírják a nyugatot: vegye figyelembe Oroszország NATO-bővítéssel kapcsolatos aggályait."

Kép forrás, Getty Images
Az EU vezető diplomatája, Kaja Kallas „csapdának" nevezte Oroszország új európai biztonsági architektúrára vonatkozó követeléseit, amelyek célja szerinte, hogy „eltereljék a figyelmet a tűzszünetről".
„Fontos, hogy milyen sorrendben zajlanak az ukrán–orosz tárgyalások" – írta Kallas a közösségi médiában. „Elsőbbséget kell élveznie a tűzszünet biztosításának, amelyet egy békemegállapodásnak kell követnie. Csak ezután lehet tárgyalni Európa tágabb biztonsági architektúrájáról."
Európa problémája az, hogy jelenleg nincs ott a tárgyalóasztalnál.
Moszkva nem mutatott hajlandóságot arra, hogy helyet biztosítson neki. Élesen bírálta az európai vezetőket a Kijevnek nyújtott katonai támogatásuk és az Oroszországgal szembeni kemény álláspontjuk miatt.
Az e heti, Abu-Dzabiban tartott béketárgyalásokon Ukrajna, Oroszország és az Egyesült Államok vett részt.
Moszkvai megbeszéléseit követően Witkoff jelezte, hogy Putyin beleegyezett abba, hogy európai képviselők is csatlakozzanak az ukrajnai béketárgyalások következő fordulójához.
A Kreml azonban pénteken jelezte, hogy még nem született végleges döntés az európai részvételről.
„Amint megértjük valódi szándékaikat és azt, hogy készek-e elősegíteni a békefolyamatot, lehetőség nyílik arra, hogy döntést hozzunk az Ukrajnáról folytatandó, szélesebb körű párbeszédről" – mondta Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője.
És mi a helyzet Putyinnal?
A Witkoff-fal és Kushnerrel folytatott tárgyalásokon hajthatatlannak és magabiztosnak tűnt.
Érthető, hogy miért.
Az amerikaiak kopogtatnak az ajtaján, és megállapodásra törekednek, az európaiak pedig fontolgatják, hogy kapcsolatba lépnek vele. A múlt hónapban Norvégia és Finnország vezetői keresték meg, és telefonon beszéltek vele.
Jövő héten pedig a kínai Sencsenben, az Ázsiai és Csendes-óceáni Gazdasági Együttműködés csúcstalálkozójának margóján Putyin külön találkozhat Donald Trumppal és Hszi Csin-pinggel. Az orosz média már a „három nagyhoz", Sztálinhoz, Roosevelthez és Churchillhez hasonlítja őket, akik 1945-ben találkoztak, hogy átszervezzék a második világháború utáni Európát.
Ám közel öt év háború után Oroszország hatalmas veszteségeket szenvedett a harctéren.
A gazdaságra egyre nagyobb nyomás nehezedik.
Az ukrán dróntámadások továbbra is orosz olajfinomítókat céloznak, ami újabb üzemanyaghiánytól való félelmeket kelt.
Mindez azonban eddig nem győzte meg a Kreml vezetőjét arról, hogy véget vessen a harcoknak.
Ezt a cikket újságíróink írták és lektorálták, a fordításhoz mesterséges intelligencia által támogatott eszközök segítségét használták, egy kísérleti projekt részeként.
Szerkesztette: Paulikovics Zsófia




