Mi az a dúsított urán, és mi a szerepe az USA és Szaúd-Arábia közötti nukleáris megállapodásban?

Az Egyesült Államok és Szaúd-Arábia mérföldkőnek számító megállapodást írt alá, ami a hírek szerint lehetővé teheti, hogy az Öböl-menti királyság uránt dúsítson a saját területén.

Az amerikai energiaügyi minisztérium szerint a megállapodás „békés nukleáris együttműködési megállapodás", ami „jelentős hozzáférést biztosít az amerikai vállalatoknak a szaúdi atomenergia-programhoz".

Szaúd-Arábia a megállapodás keretében civil nukleáris programot fejleszt ki. A megállapodás teljes szövegét nem hozták nyilvánosságra. A dúsított urán felhasználható erőművek üzemanyagaként, de atombombák készítésére is.

Szakértők szerint ez növelheti az atomfegyverek elterjedésének kockázatát az egyébként is instabil térségben.

A nukleáris kérdés központi szerepet játszott az Egyesült Államok és Izrael hónapok óta tartó, Iránnal vívott konfliktusában. A két ország azt állítja, hogy azért is támadták meg Iránt, hogy megakadályozzák az országot abban, hogy valaha nukleáris fegyvert fejlesszen ki. Teherán ugyanakkor tagadja, hogy atomfegyver előállítására törekedne.

Szabad lesz a szaúdiaknak uránt dúsítani?

Ha az amerikai média értesülései megerősítést nyernek, a Szaúd-Arábiával kötött nukleáris megállapodás ritka kivételnek fog számítani.

Az amerikai energiaügyi minisztérium szerint az Egyesült Államok mintegy 50 országgal kötött úgynevezett „békés nukleáris együttműködési megállapodást". Ezek a megállapodások lehetővé teszik nukleáris anyagok – köztük üzemanyag, reaktorok és technológia – átadását, valamint a közös kutatást.

Eddig azonban csak két ország, India és Japán kapott engedélyt arra, hogy saját területén dúsítson uránt. Ez kulcsfontosságú folyamat mind a nukleáris üzemanyag, mind a nukleáris fegyverek előállításában.

A többi országnak importálnia kell a nukleáris üzemanyagot, és a kiégett nukleáris fűtőelemek újrafeldolgozása sem engedélyezett. Az ilyen fűtőelemeket korábban energiatermelésre használták reaktorokban. Az újrafeldolgozás során vissza lehet nyerni hasznosítható nukleáris anyagok, például plutóniumot és uránt.

A tiltó szabályok számos országra vonatkoznak, köztük Szaúd-Arábia szomszédjára, az Egyesült Arab Emírségekre is.

Rosemary Kelanic, az amerikai Defense Priorities szervezet közel-keleti programjának igazgatója azt mondta, „eléggé megdöbbentő" lenne, ha a megállapodás értelmében az Egyesült Államok engedélyezné Szaúd-Arábiának urándúsító létesítmények működtetését.

„Az Egyesült Államok korábban még soha nem tett ilyet, soha nem segítettünk más országnak abban, hogy a saját területén uránt dúsítson" – mondta. Hozzátette, ennek az az oka, hogy „ha egy ország képes saját nukleáris üzemanyagot előállítani, sokkal nagyobb kockázatot jelent" a nukleáris fegyverek gyártása szempontjából.

Mi az a dúsított urán?

Az urán a földkéregben természetes módon előforduló elem.

Főként két izotópból áll: U-238-ból és U-235-ből.

A természetes urán több mint 99%-a U-238, amelyben nehezen tartható fenn nukleáris láncreakció. Mindössze mintegy 0,7%-a U-235, egy olyan izotóp, amely könnyen hasad, és az atommaghasadásnak nevezett folyamat során energiát szabadít fel.

Ahhoz, hogy az urán felhasználhatóvá váljon, dúsításnak nevezett eljárással növelni kell benne az U-235 arányát.

Először az uránt gázzá alakítják. Ezt a gázt ezután centrifugákba vezetik.

A centrifugázás közben a nehezebb U-238 kissé kifelé mozdul, míg a könnyebb U-235 közelebb marad a középponthoz.

Ez lehetővé teszi, hogy az U-235-öt – az urán ritkább, felhasználható formáját – fokozatosan elválasszák a gyakoribb U-238-tól.

Majd a nagyobb koncentrációjú uránt a centrifuga egyik végén elvezetik.

Mi a különbség a nukleáris reaktorokban és a fegyverekben használt urán között?

A különböző dúsítási szintek az uránt különféle felhasználási célokra teszik alkalmassá.

Az általában 3–5% U-235-öt tartalmazó alacsony dúsítású uránt kereskedelmi atomerőművek üzemanyagaként használják. Ez elegendő egy szabályozott láncreakció fenntartásához, de jóval elmarad a fegyverekhez szükséges szinttől.

A legalább 20%-os dúsítású, magasan dúsított urán kutatóreaktorokban használható, a fegyverminőségű uránt pedig általában mintegy 90%-osra dúsítják.

Ilyen koncentrációnál adottak a feltételek ahhoz, hogy a nukleáris reakció szinte azonnal ellenőrizhetetlenné váljon. Amikor elegendő mennyiségű ilyen anyagot egyesítenek, az atomok rendkívül gyorsan hasadni kezdenek, és a másodperc töredéke alatt hatalmas mennyiségű energia szabadul fel.

Ez különbözteti meg az urán civil és katonai célú felhasználását: egy reaktorban az üzemanyag csak alacsony dúsítású, a reakciót pedig szándékosan lelassítják és gondosan szabályozzák, így az energia hónapok vagy évek alatt, fokozatosan szabadul fel. Egy bombánál ennek az ellenkezője a cél: hagyni, hogy a reakció egyszerre és gyorsan menjen végbe.

Építenek-e atombombát a szaúdiak?

A megállapodást bejelentő, július 22-i közleményében az amerikai energiaügyi minisztérium megjegyezte, hogy az együttműködési megállapodással együtt egy „kétoldalú védelmező megállapodást" is aláírtak.

„Ez a két megállapodás együtt teremti meg egy több évtizedes, több milliárd dollár értékű partnerség jogi alapját, amely több kiemelt gazdasági és stratégiai célkitűzést is előmozdít, köztük a nukleáris fegyverek elterjedésének megakadályozását" – állt a közleményben.

A szaúdi kormány szintén kiadott egy közleményt, amely szerint a megállapodás „a két ország között már létező energiaágazati együttműködés kiterjesztését jelenti".

A közlemény azt is megjegyezte, hogy erre azt követően került sor, hogy Szaúd-Arábia de facto vezetője, Mohammed bin Szalman koronaherceg tavaly novemberben Washingtonba látogatott.

Bin Szalman 2018-ban azt mondta a CBS Newsnak, hogy az országa nem tervezi nukleáris fegyver építését, de „kétségtelen, hogy ha Irán atombombát fejleszt, mi a lehető leghamarabb követni fogjuk a példáját".

Fontos megjegyezni, hogy a közel-keleti ország 2010 óta próbál civil célú nukleáris programot kialakítani. Jelenleg azonban egyetlen atomerőműve sincs. A globális atomenergia-ipart képviselő nemzetközi szervezet, a World Nuclear Association szerint az ország nem rendelkezik nukleárisenergia-termelési kapacitással.

Közreműködött Fernando Duarte

Ezt a cikket újságíróink írták és lektorálták, a fordításhoz mesterséges intelligencia által támogatott eszközök segítségét használták, egy kísérleti projekt részeként.

Szerkesztette: Paulikovics Zsófia