Mit kezdhetnek a demokraták a megszerzett kongresszusi többséggel? És mire nem lesz elég?

Kép forrás, AFP via Getty Images
A félidős választások éjszakája szinte szürreális volt a demokraták számára. Januárban azonban jön a valóság.
Volt okuk az örömre kedden este: elsöprő győzelmük nyomán jövőre ők irányíthatják a kongresszust.
„Ma kezdődik Amerika nagy visszatérése" – jelentette ki lelkesen Hakeem Jeffries, a demokraták képviselőházi vezetője.
A kampány során elhangzott ígéretek után – a korrupció kivizsgálásától az egészségügy, az élelmiszerek és az üzemanyag árának csökkentésén át az Iránnal kapcsolatos háborús feszültség mérsékléséig – most egy jóval nehezebb feladat következik: a tervek megvalósítása.
A washingtoni erőviszonyok átrendeződése nem jelenti azt, hogy a demokraták azonnal elkezdhetik kipipálni a jogalkotási céljaikat. Bár a Kongresszus az ő kezükbe került, Donald Trump republikánus elnök továbbra is megvétózhatja a törvényjavaslatokat.
A demokratáknak nem szabad „felhatalmazásként" tekinteniük a történtekre – mondta a BBC-nek Chris Coons amerikai szenátor, figyelmeztetve, hogy a párt továbbra is „rendkívül népszerűtlen."
Amit a demokraták elérhetnek
A kaliforniai képviselő, Robert Garcia hamarosan a képviselőház egyik nagy hatalmú ellenőrző bizottságának élére kerülhet, amely jelentősen megnehezítheti Donald Trump hivatali idejének utolsó két évét.
„Készüljön ügyvédekkel" – üzente a demokrata politikus közleményében, miközben a választási eredmények kedden este sorra érkeztek.
Az amerikai Szenátus és a Képviselőház bizottságai egyaránt vizsgálati jogkörrel rendelkeznek. Ezt felhasználhatják arra, hogy feltételezett összeférhetetlenségi ügyeket és más, az elnökhöz vagy közvetlen környezetéhez köthető ügyeket vizsgáljanak.
Garcia kedden több lehetséges vizsgálati témát is felsorolt: Trump családjának üzleti ügyeit, a „vállalati korrupciót", a Belbiztonsági Minisztérium és a Bevándorlási és Vámügyi Hivatal feltételezett visszaéléseit, valamint a kormányzat Epstein-aktákkal kapcsolatos eljárását.
A Szenátusnak emellett jogában áll jóváhagyni vagy elutasítani az elnök miniszteri és bírói kinevezettjeit.
A Képviselőháznak pedig lehetősége van arra is, hogy alkotmányos felelősségre vonási eljárást, vagyis impeachmentet indítson az elnök ellen. Ez az első lépése annak a kongresszusi folyamatnak, amelynek végső célja egy tisztségviselő hivatalból történő eltávolítása.
A demokraták Trump első elnöki ciklusa alatt kétszer is kezdeményeztek impeachmentet, a Szenátus azonban mindkét esetben felmentette őt.
Mivel azonban az elítéléshez a Szenátus kétharmados támogatása, vagyis 67 szavazat szükséges, az elnök elmozdítása továbbra is aligha lesz elérhető cél a demokraták számára.
A Demokrata Párton belül ugyanakkor vita folyik arról, hogy érdemes-e ismét ehhez az eszközhöz nyúlni. Sokan emlékeztetnek arra, hogy a 2019-es impeachment tovább mélyítette a politikai megosztottságot, és lehetőséget adott Trumpnak arra, hogy politikai üldöztetés áldozataként mutassa be magát, ami később hozzájárult második elnöki kampányának támogatottságához.
Milyen korlátai vannak a demokrata többségnek?

Kép forrás, Getty Images
A választások előtt az amerikaiak jelentős része elégedetlen volt a Kongresszus teljesítményével. Egy októberi Gallup-felmérés szerint a regisztrált választók mindössze 14 százaléka értékelte pozitívan a törvényhozók munkáját.
Ám a politikai patthelyzet akár tovább is mélyülhet, hiszen a Fehér Ház republikánus, miközben a Kongresszus mindkét kamaráját a demokraták irányítják majd.
„Ha úgy véltük, hogy a törvényalkotás nehéz volt az előző Kongresszusban, amikor a republikánusok egységesen ellenőrizték a hatalmat, akkor most még bonyolultabbá válik" – mondta Casey Burgat, a George Washington Egyetem törvényhozási ügyekkel foglalkozó professzora.
Mivel kényelmes többséggel rendelkeznek majd mindkét kamarában, a demokraták viszonylag könnyen átvihetik a törvényjavaslatokat a kongresszuson.
De a legtöbb jogszabály csak akkor léphet hatályba, ha az elnök aláírja. Trump megvétózhatja azokat a törvényjavaslatokat, amelyekkel nem ért egyet, a Kongresszus pedig csak mindkét kamara kétharmados többségével írhatja felül az elnöki vétót. Ekkora támogatottsággal a demokraták keddi győzelmük ellenére sem rendelkeznek.
Miközben a republikánusok sorra veszítették el a szenátusi versenyeket kedden este, Trump békülékenyebb hangot ütött meg a New York Timesnak.
„Együtt fogunk működni a demokratákkal. Várom a közös munkát. Valószínűleg találunk majd valamilyen megoldást" – mondta.
Néhány perccel később azonban a Truth Social közösségi oldalon közzétett egy képet vörös kampánysapkájáról, amelyen a „VETO" felirat szerepelt.
További feszültséget okozhat, hogy több új demokrata törvényhozó, köztük a michigani Abdul El-Sayed szenátor, a kampányban azt ígérte, támogatná az Izraelnek nyújtott amerikai segélyek korlátozását. Ebben saját pártjuk vezetésébe is ütközhetnek.
A demokraták számára Trump külpolitikájának korlátozása is nehéz feladat maradhat, még kongresszusi többségük ellenére is.
Már a félidős választások előtt is voltak kétpárti kezdeményezések arra, hogy korlátozzák Trump mozgásterét az Iránnal kapcsolatos katonai műveletek folytatásában. Bár ezek közül több javaslat átment az egyik vagy akár mindkét kamarán, a Kongresszusnak eddig nem sikerült kikényszerítenie azok végrehajtását.
Ezt a cikket újságíróink írták és lektorálták, a fordításhoz mesterséges intelligencia által támogatott eszközök segítségét használták, egy kísérleti projekt részeként.
Szerkesztette: Kárász Palkó




