Japán titka a hosszú élethez: miért él ott olyan sok 100 év feletti nő?

Japánban először haladta meg a 100 ezret a 100 éves vagy annál idősebb emberek száma, derül ki az egészségügyi minisztérium adataiból.

A statisztikák szerint Japánban jelenleg 107 677 százéves vagy annál idősebb ember él, ami a legmagasabb szám a világon. Az idei már az 56. egymást követő év, amikor új rekord született.

A 100 éves vagy annál idősebb emberek közül 88% nő. A legidősebb nő a 114 éves Kishimoto Fuyo, aki Kiotó városában él, míg a legidősebb férfi a 112 éves Kato Hikaru Kumamoto prefektúrából.

Ueno Kenicsiró egészségügyi miniszter azt mondta, „örömmel tölti el", hogy ilyen sokan élnek hosszú, egészséges és aktív életet, amit az orvostudomány és a technológia fejlődésének tulajdonított.

Japánban a világon a leghosszabb a várható élettartam, és gyakran itt él a világ legidősebb embere is, bár egyes tanulmányok vitatják a világszerte élő százévesek tényleges számát.

Japán egyben a világ egyik leggyorsabban öregedő társadalma is, ahol az emberek általában egészségesebben táplálkoznak, viszont alacsony a születési ráta.

A legfrissebb adatokat az idősek tiszteletének napja nevű ünnep előtt tették közzé Japánban. Ezen a napon a kormány személyes levéllel és egy hagyományos szakéscsészével köszönti azokat, akik betöltik a 100. életévüket.

Az 1960-as években még Japánban volt a legalacsonyabb a 100 év felettiek aránya a G7 országok között, ez azonban az eltelt évtizedek során látványosan megváltozott.

Amikor a kormány 1963-ban elindította a százévesek felmérését, mindössze 153 százéves vagy annál idősebb ember élt az országban.

Ez a szám 1981-re 1 000-re, 1998-ra pedig 10 000-re nőtt.

A magasabb várható élettartamot főként a szívbetegségek és a gyakori rákos megbetegedések – különösen az emlő- és prosztatarák – alacsonyabb halálozási arányának tulajdonítják.

Japánban alacsony az elhízás aránya, ami mindkét betegség fő kockázati tényezője – ez a vörös húsban szegény, halban és zöldségben gazdag étrendnek köszönhető.

Az elhízás különösen ritka a nők körében, ami részben magyarázhatja azt, hogy miért jóval magasabb a japán nők várható élettartama a férfiakénál.

Miközben a világ többi részén egyre több cukor és só került az étrendbe, Japán az ellenkező irányba haladt: közegészségügyi kampányokkal sikeresen ösztönözték az embereket a sófogyasztás csökkentésére.

De nem csak az étrend számít. A japánok idősebb korban is aktívak maradnak, többet sétálnak és használják a tömegközlekedést, mint az amerikai vagy európai idősek.

A „Radio Taiso" nevű napi csoportos torna 1928 óta része a japán kultúrának – a célja pedig a közösségi érzés és a közegészség ösztönzése. A háromperces gyakorlatsort leadják a televízióban, és országszerte kis közösségi csoportokban végzik.

Ugyanakkor, több tanulmány is kétségbe vonja a százévesek globális számának hitelességét, adatbázis-hibákra, megbízhatatlan nyilvántartásokra és hiányzó születési anyakönyvi kivonatokra hivatkozva.

Egy 2010-es japán kormányzati családnyilvántartási ellenőrzés több mint 230 000 olyan embert talált feljegyezve, akik 100 évesek vagy idősebbek voltak, de nem lehetett őket megtalálni. Kiderült, közülük néhányan valójában évtizedekkel korábban már meghaltak.

A téves számokat hiányos nyilvántartásokkal és azzal magyarázták, hogy egyes családok szándékosan eltitkolták idős hozzátartozóik halálát, hogy továbbra is felvehessék a nyugdíjukat.

Az országos vizsgálatot azután indították el, hogy 32 évvel halála után megtalálták a 111 évesen Tokió legidősebb férfijának hitt Koto Sogen földi maradványait a családi otthonban.

Ezt a cikket újságíróink írták és lektorálták, mesterséges intelligencia által támogatott fordítóeszközök segítségével, egy kísérleti projekt részeként.

Szerkesztette: Pálfi Rita